Akik olvasták korábban Levente Barbibébi című regényét, azoknak nyilván érdekes lesz újra "találkozni" a karakterekkel. Azok azonban - mint én is -, akik nem olvasták Barbibébi sztoriját, ne csüggedjetek! Ez a történet teljesen és maradéktalanul élvezhető a korábbi cselekmény ismerete nélkül is. A váltakozó szemlélet, a különböző helyszínek pedig folyamatos pörgésben tartják a cselekményt.
Barbi felnőtt és élete árnyoldalát próbálta úgy hátrahagyni, hogy a Föld túloldalára menekül. De ott sem süt ám mindig a nap. Krisz kapcsolata válságba kerül, emiatt egyedül megy el álmai útjára New York Citybe, ahol ahelyett, hogy tisztábban látná a múltat és a jövőt, egyre csak zavarosabb lesz minden. A város, amelyik sosem alszik őket is beszippantja és az örvény olyan helyen veti ki őket, ahol olyan oldalukat mutatják a külvilág felé, ami nem valós. Vagy épp a város hozza felszínre valódi énjüket?
Ez a történet nálam teli találat volt! Meg volt benne minden, ami a tökéletes kikapcsolódáshoz kell: utazás, romantikus tetőkert, múltidéző fényűzés, szerelmi háromszögek, tesztoszteron, krimi, lelki drámák. És palacsinta. Sok-sok palacsinta!
Garantáltan jól fognak szórakozni azok, akik könnyed, fiatalos, romantikus, finoman erotikus olvasmányra vágynak és azok is, akik szívesen olvasnak olyan mélyebb témákról, mint a másság, függőségi problémák, párkapcsolati válságok.
-Nézd, azt gondolom az embernek muszáj megtanulnia egyedül lenni ahhoz, hogy párkapcsolatban élhessen. Ha nem bírod elviselni magad egy hosszabb repülőút során, mit vársz mástól?
A borítón lévő kép számomra a könyv egyik fő témáját sugallja: BIZALOM. Minden emberi kapcsolat egyik fő alappillére, enélkül nincs szerelem, barátság, de még orvost se választunk úgy, hogy nem bízunk meg benne.
Fő üzenete számomra a könyvnek: merjünk boldogok lenni bármi áron, sose adjuk fel az álmainkat, jobb aprókat lépni felé, mint folyton visszafelé sodródni az árral, bedarálódni a szürke hétköznapokba.
Bármi lehetsz. Bármikor
A boldogság olyan, mint az ujjlenyomat. Nincs belőle két egyforma.
Nem fejezhetem be a posztom anélkül, hogy meg ne köszönjem Leventének, amiért Noel ilyen remekbe szabott palacsintákat tud készíteni. Hisz' ki eszik manapság kakaós, túrós unalmas palacsintát? Ide nekem az összes fura nevű, bizarr lekvárcsodával töltött finomságot! Közelednek az ünnepek és ez a nyári olvasmány bennem is felidézte a Balaton-parti palacsintázgatásokat... Ez a finom üveg levendulalekvár nyaralásunk egyik tárgyi emléke, amelyet élvezettel fogunk elfogyasztani hideg téli estéken.
Ha valaki nem tudná, hogyan is készítse, elárulom a saját receptem, (az eredeti recept anyósomtól származik) mert száz százalék, hogy olvasás közben megkívánjuk majd:
- 50g zabliszt
- 50g búzafinomliszt
- 100g teljes kiőrlésű liszt
- 2 dl víz
- 3 dl tej
- 2 tojás
- csipet só
- 2-3 evőkanál olaj a tésztába
Természetesen készülhet teljesen finomlisztből is, de mi az egészségesebb változatot preferáljuk :)
Jó étvágyat a palacsintához is és a könyvhöz is, könnyen falhatóak az oldalak!
Köszönöm Leventének és a Libri kiadónak, hogy olvashattam a könyvet!
Ha felkeltettem az érdeklődésed és meg szeretnéd vásárolni ITT megteheted, még a fa alá is beférhet ;-)
Kiadási adatok (forrás: libri.hu)
Kiadó:Libri Könyvkiadó Kft
Oldalak száma:602
ISBN:9789633105740
Kiadás éve:2015