Jane Austen - Büszkeség és balítélet

A véleményem spoileres!

Hogyan került hozzám a könyv?:
Azt hiszem olyan tizenöt lehettem, amikor kivettem a könyvtárból. Kb. két este alatt kiolvastam, ami akkor nekem nagy szónak tűnt. Egyszerűen tanulás után nem lehetett ki se rugdosni a könyv mellől. Néhány éve a férjemtől kaptam egy saját példányt egyik karácsonyra és azóta is nagy becsben őrzöm.

A borító:
Kemény kötéses, strapabíró, igazi újraolvasóknak való darab. A borító alapjául szolgáló festményen öt lány látható, akik akár a Bennet lányok is lehetnének.

A történetről:
A Bennet család mindennapjaiba akkor csöppenünk bele, amikor a szomszédságba beköltözik Mr Bingley, akiben a környék azonnal potenciális férjjelöltet lát valamennyi hajadon leány számára. A fiatalember azonban a legidősebb Bennet lányt tünteti ki figyelmével. A fiatalember barátja, Mr Darcy és a nővérei azonban nem helyeslik a kapcsolatot. Ármányok, vallomások, visszautasított kérők, leányszöktetés, szellemes párbeszédek és hihetetlenül szórakoztató karakterek színesítik a regényt. Természetesen a váratlan fordulatokból sincs hiány.

A véleményem:
A Bennet lányok annyira különböznek egymástól természetben, hogy elkerülhetetlen, hogy legyen közöttük egy Jane, aki szerény és csodaszép; Eliza, akinek mindenkiről meg van a véleménye, vidám és külsőre éppencsak "megjárja"; Mary, aki jelentéktelen, de mindenáron ki akar tűnni a szorgalmával, és hajlamos a magamutogatásra; Kitty, aki túl fiatal, hogy nővéreinek érdemes társasága legyen, ezért a legkisebb testvére, Lydia befolyása alá kerül, aki pedig szemtelen, vidám, és egy kissé beképzelt. Édesanyjuk, célul tűzte ki, hogy mindegyik lányának nagyon jó férjet kell fognia, de gyakran közönséges és képmutató, ami néha riasztóan hat a kiszemelt "áldozatokra". Mr Bennet, az örök kedvencem, az igazi angol humor képviselője, keveset beszél, de ha megszólal, garantáltan nevetnem kell. Sorolhatnám még véges-végtelen a szereplők felcímkézését, azt hiszem nem találnánk két egyformát közöttük. A jellemek annyira jól vannak megrajzolva, hogy szinte magam előtt látom őket, a férfi karakterek közül pedig természetesen Mr Darcy a nagy kedvencem. Kimért, öntelt, távolságtartó magatartásával kivívta a helyiek haragját, Eliza ellenszenvét pedig csak fokozta, hogy ebből a pár tulajdonságból építette fel Darcy egész képzelt jellemét. Örök téma a könyvekben, hogy két egymás szemében ellenszenves ember között kipattanhat egy szikra, amiből vonzalom alakul ki. Mégis mind között, nekem ez a kedvencem. Kár, hogy Eliza akkor kezdi el becsülni Darcy-t, amikor meglátja Pemberley-t és eszébe jut, mit is veszített. Ettől nekem kicsit anyagiassá vált, ami persze nem baj, hiszen akkoriban egy nő helyzete csakis a férjétől függött, ha nem örökölt súlyos ezreket. Persze Darcy később kiérdemelte tetteivel a megbecsülést :) Sokszor elgondolkozom, hogy vajon hogyan lehetett volna másképp, máshogyan csavarni a szálakat, de mindig arra jutok, ez a könyv így tökéletes, ahogy van. :)